Elhalasztott lehetőségek és a „majd holnap” csapdája

Ördögi kör az energiahiány. Ha nincs erőd, ahhoz sincs kedved, hogy belefogj valamibe – pedig éppen az a dolog adná vissza az erődet. Ez a körforgás hosszú hetekig, hónapokig is tarthat. Én is sokáig éltem benne. Most viszont, hogy felszámoltam a káoszt egy alapos, egy hónapos nagytakarítással, megéreztem a változást. Megjött az erőm, és vele a kedvem a folytatáshoz.

A kezdethez kellett egy erős impulzus, ez nálam egy nagyon erős „Ezt nem akarom így tovább! „érzésben jelentkezett. Így aztán kidolgoztam a magam számára egy egyhónapos, a Hold ciklusaihoz igazodó folyamatot, mely során az első fázisban alaposan kitakarítottam fizikai és energetikai szintem is a házunkat és a környékét. ( erről hamarosan készül egy teljeskörű részletes leírás is ) Amikor ezzel elkészültem akkor pedig elkezdtem naponta tudatosan feltölteni mindent friss , új, lendületes energiával. Még nem járok a végénél, de a lendület, ami elkezdett növekedni bennem, új ötletet szült.

Ma reggel elhatároztam, hogy holnap végre átsétálok a szemközti életmód központba. Most van időm, most van rá pénzem, most tudnék egy komolyabb programba belevágni.
És akkor jött a hidegzuhany: éppen most van tulajdonosváltás, és akiket annyira szerettem, elmennek.

Ez az érzés ismerős lehet sokunknak. Halogatunk, várunk a „jobb időre”, azt mondjuk: „ráérek holnap”. És mire észbe kapunk, a lehetőség elszaladt. A halogatás legtöbbször nem lustaság, hanem félelem: elég jók leszünk-e? Belefér-e? Tényleg sikerülni fog? Aztán egyszer csak kiderül, hogy a holnap már nem ugyanaz, mint a ma.

Én most azt tanulom ebből, hogy az élet ajándékait nem szabad a „majd egyszer” polcra pakolni. Ha itt a lehetőség, meg kell ragadni – mert sosem tudhatjuk, mikor csukódik be az ajtó.

És bár most kicsit csalódott vagyok, azt is érzem, hogy ez csak egy próbatétel. Halogassam tovább vagy megcsináljam, és ne engedjem, hogy a tulajdonosváltás elvegye a kedvem attól, amit elkezdtem.

Magam előtt is vizsgázok most 🙂

Az eredményről pedig beszámolok nektek.

Szeretettel:

Kati

<3