A meditáció

Ez az a kifejezés, amit szinte mindenki használ, és szinte mindenki mást ért alatta.

Általában mindent a világon meditációnak hívunk amit csukott szemmel szoktunk végezni, pedig a különbségek óriásia Amikor elheverünk a kanapén, kellemes lágy zenét hallgatunk és pihenünk, lazítunk, az a relexáció, ilyenkor relaxálunk. Amikor már nem csak pihenni szeretnénk, hanem a belső látásunkkal egy képsort tudatosan követünk valamilyen céllal az a vizualizáció, ilyenkor vizualizálunk.

A meditáció pedig a két gondolat közti szünet.

Az eleme kiüresítése.

Ha igazán profin akarjuk használni a kifejezést akkor nem mondjuk hogy meditálunk, inkább azt, hogy gyakorolunk. Mert a meditációban nincs cselekvés. Egyszerűen egy speciális módon leülünk és csak vagyunk mint egy kavics, a cél pedig az hogy a lehető leghosszabb legyen a két gondolat közti szünet. Azért szoktuk azt mondani hogy gyakorolunk, mert ez eleinte  csak pár másodpercre sikerül 😀

Maga a technika az alapoknál még nagyon egyszerű, egyedül is kipróbálhatjátok, később viszont, ha komoly gyakorlásba fognátok, nem szabad mester nélkül belevágni. Erről lehetne írni még rengeteget, de én azt szeretném kérni, hogy ha komolyabban érdekel titeket, és kipróbálnátok, kérdezzetek és minden kérdésre szívesen válaszolok, ha tudok.

Az alaptechnika pedig a következő:

Legyen a szobában csend és félhomály

Üljetek le törökülésben, egyenes háttal

A lefelé fordított kezek a térdeken pihennek

Az áll picit közelít a nyakhoz

A tekintet megállapodik a térdek előtt kb 50 centire a talajon, egy ponton

Ha megvan a pont be is csukhatjátok a szemeteket, ez kezdetben segít

A testetek legyen kényelmesen, de maradjon tónusos

Amikor érzitek, hogy stabilan és lazán ültök irányítsátok a figyelmet a lélegzetre. Ne csináljatok a lélegzettel semmit, ne akarjatok speciális módon lélegezni, egyszerűen csak lélegezzetek természetesen, és figyeljétek meg a légzést. Merüljetek el a megfigyelésben.

Kapcsoljátok ki a belső monológot is, nem kell beszélnie, hogy pl. – „Most belélegzem, most kilélegzem”-Csak legyetek jelen a lélegzés folyamatában 100 százalékos figyelemmel.Ha pár másodpercig sikerül és aztán elterelődsz nem baj, ez természetes. Ne csinálj belőle ügyet, egyszerűen csak észleld – „Elkalandoztam.”  – és tereld vissza a figyelmedet a lélegzetedre.

Ez az egyszerűnek tűnő gyakorlat valójában nehéz és fárasztó, első pár alkalommal maximum  5 percig gyakoroljatok, viszont a gyakorlást rendszeresen, lehetőleg naponta ugyanabban az időpontban végezzétek.

Ha kérdésetek lenne írjatok nekem, szívesen segítek!

Szeretettel:

Kati <3